| Tartalomjegyzék |
|---|
| 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzõi jogról |
| 2. oldal |
| 3. oldal |
| 4. oldal |
| 5. oldal |
| 6. oldal |
| 7. oldal |
| 8. oldal |
| 9. oldal |
| 10. oldal |
| 11. oldal |
| 12. oldal |
| 13. oldal |
| 14. oldal |
| Minden oldal |
A technikai fejlõdéssel lépést tartó, korszerû szerzõi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzõk és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a mûvelõdés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzõi jog és a vele szomszédos jogok széles körû, hatékony érvényesülésérõl. Az Országgyûlés e szempontokra figyelemmel - a nemzetközi jogfejlõdés eredményeinek követése, valamint szerzõi jogunknak az Európai Közösség irányelveivel való további összeegyeztetése érdekében is - a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK
A szerzõi jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és mûvészeti alkotásokat.
(2) Szerzõi jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minõsül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mû,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmû, a zenés színmû, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemû, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mû (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kõnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotómûvészeti alkotás,
j) a térképmû és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a mûszaki létesítmény terve,
m) az iparmûvészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez- és díszletterv,
o) az ipari tervezõmûvészeti alkotás.
(3) A szerzõi jogi védelem az alkotást a szerzõ szellemi tevékenységébõl fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minõségi, esztétikai jellemzõktõl vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettõl.
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények és az ügyiratok, valamint a szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzõi jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont) és a gazdálkodó szervezetnek nem minõsülõ jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintézõ tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, mûködési módszer vagy matematikai mûvelet nem lehet tárgya a szerzõi jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejezõdései nem részesülnek szerzõi jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népmûvészeti ihletésû, egyéni, eredeti jellegû mû szerzõjét megilletõ szerzõi jogi védelmet.
(8) Az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, valamint a filmelõállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan mûre, amely elõször külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerzõ magyar állampolgár, vagy ha a szerzõt nemzetközi egyezmény, illetõleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szerzõi jog
4. § (1) A szerzõi jog azt illeti, aki a mûvet megalkotta (szerzõ).
(2) Szerzõi jogi védelem alatt áll - az eredeti mû szerzõjét megilletõ jogok sérelme nélkül - más szerzõ mûvének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Közös mûvek
5. § (1) Több szerzõ közös mûvére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzõi jog együttesen és - kétség esetén - egyenlõ arányban illeti meg a szerzõtársakat; a szerzõi jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzõtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mû részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt mûvek), a saját rész tekintetében a szerzõi jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt mûvekbõl álló, együtt alkotott közös mû valamely részének más mûvel való összekapcsolásához az eredeti közös mû valamennyi szerzõjének hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Az együttesen létrehozott mûre a szerzõk jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságot illeti meg a szerzõi jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a mûvet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minõsül a mû, ha a megalkotásában együttmûködõ szerzõk hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövõ egységes mûben, hogy nem lehetséges az egyes szerzõk jogait külön-külön meghatározni.
Gyûjteményes mû
7. § (1) Szerzõi jogi védelemben részesül a gyûjteményes mû, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû. A védelem a gyûjteményes mûvet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevõi nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzõi jogi védelemben.
(2) A gyûjteményes mû egészére a szerzõi jog a szerkesztõt illeti, ez azonban nem érinti a gyûjteménybe felvett egyes mûvek szerzõinek önálló jogait.
(3) A gyûjteményes mûnek minõsülõ - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon mûködtetett - adattár védelme nem terjed ki a tartalmát képezõ adatokra és egyéb alkotóelemekre.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mû
8. § Ha a mûvet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzõi jogokat a szerzõ fellépéséig az gyakorolja, aki a mûvet elõször hozta nyilvánosságra.
A szerzõi jogok keletkezése, a szerzõi jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzõt a mû létrejöttétõl kezdve megilleti a szerzõi jogok - a személyhez fûzõdõ és a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerzõ személyhez fûzõdõ jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerzõ nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetõk, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerzõ személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerzõ - a jogok átruházására irányuló szerzõdés eltérõ kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
